Oldalak

2020. január 2., csütörtök

Kedvenc olvasmányaim 2019-ben

Bár a 2019-es év kissé mozgalmasra sikeredett, így olykor az olvasás háttérbe szorult, azért idén is avattam kedvenceket, amiket most megosztok veletek.
A felsorolt öt könyvön kívül még nagyon szerettem Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni című regényét, a Védett Férfiakat Robert Merlétől, vagy épp C.S Lewis: Keresztény vagyok, valamint A Hajnalvándor útja című műveit. Mindegyiket szívből ajánlom elolvasásra. 


És akkor íme az én 2019-es TOP5-ös listám.

 5.
Robert Merle: Két nap az élet

Merlétől ez volt a harmadik regény, amit olvastam, és ha a Mesterségem a halál tavaly nem lett volna elég, hogy a kedvenc alkotók sorába lépjen, akkor idén a Védett férfiak, majd a Két nap az élet garantáltan eldöntötte a kérdést.
A két nap az élet a Dunkerque-i eseményeket jeleníti meg, méghozzá egy francia katona szemszögéből. Mint tudjuk a történelemkönyvekből vagy épp Nolan filmjéből, a németek egészen a La Manche-ig szorították a szövetséges haderőket, amiből a briteknek lett kiút (legalábbis jórészüknek), a franciák azonban sehová sem menekülhettek, gyakorlatilag várták a halált, amiről tudták, hogy biztosan eljön értük. Ezt a kilátástalan helyzetet tárja elénk Merle főhősünk szemén keresztül, azonban nem érzelgős, romantikus módon teszi ezt, hanem kíméletlen őszinteséggel és realizmussal. Nincs szó hősiseskedésről, de még mártírságról sem, ellenben van rengeteg értelmetlen halál, a katonákra jellemző elállatiasodás, csalás, hazudozás és minden, ami maga a háború. Merle eléri, hogy Maillat-ot, a főhőst egyszerre kedveljük, szánjuk és gyűlöljük tetteiért, és gondolataiért.

Ha egy regény rávilágít arra, hogy a háború mennyire nem fekete és fehér, akkor a Két nap az élet egészen biztosan.
4.
Alex Kershaw: Vér és Pezsgő (Robert Capa élete és kora)

Capa azok közé az alkotók közé tartozik, akiknek munkásságát példaértékűnek és inspirálónak tekintem, így nem is volt kérdés, hogy lecsaptam erre a könyvre még az ősszel.
Szeretem az őszinte könyveket, és ha már életrajz, ott is hasonlóak az elvárásaim. Itt pedig tökéletesen megkaptam. Kershaw nem volt rest a legapróbb részleteknek is utána járni, és minden oldaláról bemutatni a világ legnagyobb háborús fényképészének életét. Bár voltak fejezetek, amik, mint olvasmány kevésbé kötöttek le, összességében hamar magával ragadott. Nem csak Capa igencsak ambivalens személyisége, alkotói munkássága bontakozott ki előttem, hanem az életét átszövő történelem, és vele együtt rengeteg ismert és kevéssé ismert személyiség története.

Egy pillanatig sem éreztem idealizáltnak, pedig ebbe a hibába sokan beleeshetünk, ha olyasvalakiről mesélünk, akit ilyen mélyen tisztelünk. Capa alkotói nagysága pedig vitathatatlan, személyisége pedig minden szélhámosság, züllöttsége és tragédiája ellenére idővel magával ragadja az embert, ahogy tette ezt életében is.

3.
Kristin Hannah: Fülemüle

Egy újabb háborús regény, és a helyszín ezúttal is Franciaország. A szereplők azonban itt nem a katonák, hanem a hátországban „harcoló nők”. A regény egy testvérpár, Vianne és Isabelle történetét meséli el, akik mindketten a maguk módján próbálnak túlélni, és küzdeni a betolakodó németek ellen. Míg Vianne családanya, ezáltal jóval megfontoltabbnak és óvatosabbnak kell lennie, Isabelle forrófejű fiatal lány, aki hamarosan a francia ellenállásban találja magát.
A cselekmény ezesetben is mellőzi a túlzott romantikát, ez azonban nem jelenti, hogy a könyv ne lenne tele nagyon mély és sokszor nagyon ellentétes érzelmekkel. Fűzhetnek-e például gyengéd érzések a házadat elfoglaló náci tiszthez? (Azt hiszem ez örök kérdés marad.)

A Fülemüle azért lett kedvenc, mert különleges, ritkábban tapasztalt módon tudott mesélni a háborúról, ezzel egy új perspektívából világítva meg az eseményeket. Többször megkönnyeztem, néhány történés pedig még most is fáj. Hogyisne lehetne ezek után kedvenc?

4.
Sebatian Faulks: Madárdal
Már régóta figyelt a polcról ez a könyv, a belőle készült adaptációt nagyon szeretem, de az olvasás sokáig váratott magára. Hosszúsága és terjengőssége ellenére nagyon gyorsan a végére értem.
A Madárdal három idősíkon játszódik. Egy 1910-es szerelmi történet, az elsővilágháború borzalmai, valamint az nagyapja után nyomozó unoka története.
A három közül egyértelműen a háborús vonal a legerősebb, a másik kettő gyakorlatilag ehhez asszisztál, ezt teszi még megfoghatóbbá, fájdalmasabbá és elevenebbé.
Ez a regény kegyetlenül naturalista. Egy pillanatig sem kímél meg attól, hogy úgy mutassa be a lövészárokban harcoló katonák mindennapjait, ahogy az a valóságban megtörténhetett mind fizikai, mind mentális szempontból. Eközben pedig nem fél érzelmeket bemutatni, és leásni a katonák lelkének mélyére, ami sok esetben fájdalmasabb, mint a rengeteg vér, ami árad a könyvlapjaiból.
Ha a németeknek a Nyugaton a helyzet változatlan a nagy I. Világháborús mű, akkor az angoloknak kétségkívül a Madárdal az. Olyan testközelből mutatja be a háború totális értelmetlenségét, hogy azt biztosan nem felejtjük el egyhamar.
  
1.
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája.

A fenti háborús könyvlista után talán meglepő, miért ez a regény került az első helyre, de nagyon jó oka van.
Sosem olvastam még japán szerzőtől, azt azonban már tudom róluk más alkotásokból, hogy ők egészen másmódon nyúlnak egy történethez, az érzelmekhez, az emberekhez.
Az utazó macska krónikája a maga egyszerűségében csodálatos alkotás. Főhőse Nana a kandúr és gazdája Szatoru útra kelnek, hogy a fiatalember találkozhasson három régi barátjával. A történet során kibontakozik Szatoru tragédiákkal átszőtt élete, szeretettel teli személyisége, barátaival való kapcsolata. Mindeközben ott van Nana, aki a maga enyhe iróniájával meséli el gazdája történetét.
Ez a könyv a lelkem mélyéig hatolt, és miközben összeszorította a szívemet, és őszintén megríkatott, melegséggel töltött el. Eszembe jutottak az én barátaim, és azt kívántam, bár mindegyiküket megölelhetném abban a pillanatban, miután becsuktam a könyvet.

Az egész éves rohanásban, a sok küzdelem közepette, kell egy olyan olvasmány, ami feltölti az ember lelkét, és emlékezteti  azokra, akiket szeret.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése