Az "Orosz Projekt"

Az előző bejegyzésemben már írtam arról, hogy ettől az évtől kezdve szeretnék lehetőleg rendszeres és vállalható tartalmakat megosztani veletek a blogon.

Több projektet is tervezek, amik természetesen mind irodalmi vonatkozásúak, és ebből az egyik legnagyobb szabású, az Orosz projekt.

Miért az oroszok?

Azt hiszem, mindenképpen meg kell válaszoljam ezt a néhányótokban talán felmerült kérdést, mert fontos az egész projekt szempontjából. Nem vagyok irodalmár, sem történész, csupán lelkes olvasó és író, aki mellesleg gyerekkora óta odavan Oroszországért, és ez a lelkesedés – bár nehéz megmondani, honnan fakad – máig töretlen, olyannyira, hogy komoly terveim vannak vele, de erről majd akkor mesélek, ha eljön az ideje.

Sokszor elgondolkodtam, honnan is jött ez az egész, és csupán apróságokat tudok felidézni a gyerekkoromból, merthogy valamikor akkor kezdődött.

Nagypapáméknál volt egy szovjet matrjoska baba, amivel órákig el tudtam játszani, és nagyon különlegesnek tartottam, amiért ilyen távolról került hozzánk. Azóta megörököltem ezt a kis játékot, és ma a könyvespolcomat díszíti. Emellett az egyetlen, amit a témához tudok kötni, hogy óvodás és kisiskolás koromban nagyon szerettem a Pöttyös Panni könyveket, különösen Panni orosz pajtását, Tamarát. A mesekönyvben akadtak elvétve orosz szavak, amik nagyon tetszettek. Azóta kisebb megszakításokkal, de tanulom is a nyelvet.

Szóval elsősorban inkább érzéseket, benyomásokat fogok közölni veletek, persze szeretnék, minél tartalmasabb és helytállóbb írásokat hozni. Az elmúlt évben ugyanis nagyon belevetettem magamat az orosz irodalomba, és erős bennem a késztetés, hogy beszéljek ezekről a művekről, de ennek a projektnek a kapcsán nem csupán az irodalom lesz érintett.

 

Az orosz lélek

Az egyik legizgalmasabb téma számomra, az orosz lelkület megfejtése. Ha valaki olvasott már orosz művet, akár kedvelte, akár nem, biztosan találkozott azzal a sajátos hangulattal, ami körbe lengi ezeket az alkotásokat. Az általános melakólia, tehetetlenség s közben erős tettvágy, a reménykedés és kilátástalanság, szenvedély és fásultság, ez a különös kettősség jellemzi az orosz irodalmi hősöket, és ad képet a társadalomról.

Az orosz irodalom persze elsőre félelmetesnek tűnik, én is évekig messze elkerültem, bár sokszor szemezgettem egyes híres nagy regényekkel. Ennek oka a többnyire hatalmas terjedelem – de mit is várhatnánk egy ekkora országtól, ahol minden olyan gigantikus –, a másik az általában lassan hömpölygő cselekmény, és az orosz művek általános melankolikus hangulata.
Legalábbis látatlanban így ítélkezünk az ennek a szenvedélyes, de valahogy búskomor népnek az irodalmáról, és különösen a mi korunkban nehezen veszünk a kezünkbe olyan könyvet, ahol nem pörögnek első oldalaktól az események.

De mégis miért érdemes oroszokat olvasni?

Tény, hogy az orosz irodalom nehéz, kell egyfajta lelki érettség hozzá, hogy igazán átérezzük azt a sajátos lelkületet. Ha azonban ez megvan, akkor már csak olyan könyvet kell választanunk, ami valamilyen szinten nekünk szól, és biztosan beszippant majd a fütyülő szamovár, a mazurka, a harmonika- és balalajkaszó, és a végtelen orosz táj vodkával átitatott világa. Egzotikus élmény, egy hozzánk igen hasonló, mégis minden mástól különböző nép életébe belepillantani.

Olvasmányaim során azt vettem észre, hogy egyre inkább megértettem, elfogadtam az orosz lelket, sőt a történelmüket is egészen új szemszögből tudtam nézni, kirajzolódtak újabb árnyalatok, ami által csak színesebb lett a kép. A történelmet persze mindig óvatosan kell megítélni, sőt, inkább azt mondanám, nem is igazán lehet megítélni, különben könnyen túlzásokba eshetünk. De ez egy másik nagy téma, amiről biztosan szó esik még, hiszen magam is többnyire történelmi regényeket írok.

Szó, ami szó, az orosz irodalom tehát egyféle szenvedély lett nálam, szeretek elmerülni ebben a világban, és mivel magam is alapvetően elmélkedőbb, melankolikusabb személyiség vagyok az azonosulás is könnyebb. Remélem, hogy a soron következő írásaimmal nektek is meghozom a kedveteket egy-egy műhöz, vagy épp beszélgetés indulhat el róluk.

És mit várhattok még?

Nem titkolt célom, hogy ezzel a projekttel segítsem egy készülő könyvem útját is, ami nagyon fontos történelmi időszakot dolgoz fel, és természetesen Oroszországban játszódik. Már egy éve dolgozom rajta kisebb megszakításokkal, és a kézirat már kész, de még rengeteg vele a munka. Ennek a regénynek a kapcsán sokat kutattam, olvastam, és azt hiszem, talán érdekes lehet, ha kutatásaimat, azokkal kapcsolatos meglátásaimat megosztom veletek.

Emellett tervezek olyan könyveket is olvasni, amik nem szépirodalmi művek, de az oroszokhoz kapcsolódnak, így biztosan szóba kerülnek majd társadalmi, történelmi és egyéb témák is.

És persze bármi, ami orosz. :)

 

Remélem ezzel a rövid, te lelkes bejegyzéssel sikerül kedvet csinálnom, és velem tartotok, hogy felfedezzük, egy hatalmas és rejtélyes ország lelkét.

Beindul a blog

 A tavalyi évben az eddigieknél talán még intenzívebben volt a mindennapjaim része az irodalom, és sokszor gondolkodtam azon, hogy az olvasmányélményeimet, és a témával kapcsolatos gondolataimat ki kéne írnom magamból. Bár nem vagyok irodalmár, csupán lelkes - talán mondhatom, hogy művelt - olvasó. Azonban, mivel évek óta regényeket is publikálok, és elköteleztem magam az írói hivatás mellett, talán mégis mélyebben sikerül belelátnom az irodalomba, mint egy átlagos könyvmolynak.

Tudom, hogy a bloggal nagy fába vágom a fejszém, hiszen ma már mindenki vezet blogot, és könnyű elveszni a sokaságban, most azonban lelkes vagyok és főleg elhivatott. :)

Elöljáróban röviden írnék azokról a témákról, projektekről, amikkel biztosan többször találkozhattok majd.

• Kosztolányi projekt: Néhány éve beleszerettem Kosztolányi Dezső munkásságába, és elhatároztam, hogy végigolvasom az életművét. Jó néhány alkotásán túl vagyok, de még több áll előttem. Ezekről az olvasásaimról valamint egyéb Kosztolányival kapcsolatos témákról is sokszor olvashattok majd a blogon.
• Shakespeare projekt: Hasonlóan Kosztolányihoz, Shakespeare is azon írók közé tartozik, akiknek szeretném megismerni a teljes életművét. Már túl vagyok a drámáinak felén, és nagyon sok gondolat kavarog bennem, amiket időről időre megosztok majd veletek.
• Minden, ami orosz: A tavalyi évem legnagyobb olvasási élményei az oroszokhoz voltak köthetőek, és ez a nép amúgy is közel áll hozzám, így biztosan sokszor esik majd szó róluk.
• Ezt olvastam: Természetesen hozok majd egyéb írásokat a meghatározóbb könyvélményeimről. Ezek java része klasszikus és szépirodalom lesz, vagy olyan, szerintem valami módon értéket képvisel. 
•  Gondolatok az írásról: Mivel író is vagyok, és ez határozza meg a mindennapjaimat, nem kerülhetem ki a témát, sőt nem is akarom. Úgy érzem, kicsit eltorzult a kép azzal kapcsolatban, mit is jelent írónak lenni. Emellett sok olyan megvitatni való téma és kérdés van, melyek talán érdekesek lehetnek az olvasók, de akár az írótársak számára is.

Remélem, idővel sokan rátaláltok a blogra, és sikerül majd értékes, érdekes és hasznos tartalmakkal szolgálnom. Nem ígérhetem, hogy nagyon rendszeres leszek, de mindent megteszek. :)